Emberiségbe vetett hit: visszaállítva

A tegnapi felhívásunkra, amiben arra kértünk titeket, hogy egy-egy jó szóval, mondattal segítsetek Noé barátjának, akit egy családtagja fenyegetett meg agyonveréssel, csupán mert transzneműnek született, minden várakozásunkat felülmúló mennyiségű szeretet és emberség árasztotta el a poszt alatti kommentmezőt.

Túlságosan meg vagyunk hatva ahhoz, hogy ki tudjuk fejezni, mennyire hálásak és boldogok vagyunk, ezért inkább idézzük magát az érintettet: “Elolvastam a kommenteket, és elszorult a torkom… nem tudtam, hogy ennyi fantasztikus ember van a világon, köszönöm Mindegyiküknek! Mindegyikőtöknek! Ez fantasztikus dolog, egész életemben emlékezni fogok rá. És rendesen erőre kaptam, ma ki is mertem menni emberek közé, és nem volt félelem és kisebbségi érzés sem bennem. A végén még meggyógyul a lelkem.”

És, hogy ez a rengeteg csodálatos komment ezentúl bárkinek vigaszt nyújthasson, akinek szüksége van rá, összegyűjtöttük mindet ebbe a folyamatosan frissülő posztba!

KÖSZÖNJÜK!

Róza: Nincsen veled semmi baj, semmiben nem vagy “hibás”, nem kéne másmilyennek lenned, sokak által vagy szeretve és támogatva, és normális, ha most ez kurvára fáj, de jobb lesz. Nem vagy egyedül.  

Vivien: Szia! Az, hogy ilyesmit mondtak rólad, az ő nem is kicsi szegénységi bizonyítványuk. Szóval kérlek, ne foglalkozz a szavaikkal; azért mondtak ilyet, mert nem ismernek. Ellenben velük, én így ismeretlenül is tudom rólad, hogy csodás ember vagy! És nagyon sok olyan embert van, aki ugyanígy gondolja, mint én.
A világ szebb így, hogy te is a részese vagy, mert különleges és megismételhetetlen a személyed.  Szóval fel a fejjel, ne légy szomorú! Küldök egy ölelést, remélem érkezik egy kis napsugár az életedbe!  

Andrea: Ahogy Noé kérte, sok erőt küldök. Hogy egy nálam bölcsebbet idézzek “Elmúlik”. A fájdalom is amit most érzel és talán egyszer az ellenállás is a család részéről. Rokonokat nem választhatunk, de barátokból új családot is akár. Úgy vagy jó ahogy vagy és nem vagy egyedül. 

Krisztina: A családot nem választhatjuk meg, de a barátokat igen! Ők azok, akikre mindig számíthatsz!  Te úgy vagy jól, ahogy vagy, értékes ember, aki ezt nem ismeri fel, azzal komoly problémák lehetnek! Sajnálom, hogy ezen keresztül kell menned, de a boldogságod sokkal fontosabb, márpedig akkor leszel boldog, ha végre önmagad lehetsz!  Lehet, hogy nehéz ez az út, de megéri végigmenni rajta, sokkitartást és még több nagyszerű barátot kívánok hozzá! 

Annamária: Foglalkozz azokkal, akik támogatnak. Sajnos olyan ember mindig lesz, akinek nem fogsz megfelelni, mert túl lányos/fiús vagy, túl alacsony/túl magas, van rajtad sapka/nincs rajtad sapka. Aki kritizálni, kötekedni akar, meg fogja találni rá az ürügyet. Mert ez ürügy. Sok sikert és kitartást kívánok neked! 

Amnesty International Magyarország: Mi nagyon büszkék vagyunk rád! 

Adrienn: El sem tudom képzelni, hogy milyen nehéz lehet neked.  Az biztos, hogy a hiba nem benned van, hanem azokban, akik gyűlölettel a szívükben élnek. A rokonaid szégyellhetik magukat, mert a viselkedésük nem emberi. Anyukádnak pedig azt üzenem, ha nehezére is esik elviselni mások mocskolódását, ő az anyukád, és feltétel nélkül szeretnie kéne téged, és mindig, mindenkivel szemben megvédeni. Ha nem teszi, az szintén nem a te hibád és szégyened, hanem az övé.
Neked sok kitartást kívánok, és remélem, hogy a mostani rossz dolgok ellenére sok szeretettel, elfogadással találkozol majd az életed során. 

Zsófia: Nem ismerem azt, aki ilyeneket mondott rólad, de annyit biztosan elárul önmagáról: tele van rosszindulattal es gonoszsággal. Az ilyen emberektől pedig jobb megszabadulni. Ne add fel és ne törj le. Legyél az, aki te szeretnél lenni, mert csak úgy lehetsz igazán boldog.

Borbála: Én is azt akartam pont írni, hogy amikor valaki ilyeneket mond, az sosem azt minősíti, aki ellen irányul az elutasítás meg verbális erőszak. Könnyű magadra venni, de gondold meg, mi lehet annak a lelkében, aki ilyesmit nemhogy gondol, de még el is mondja, mennyi keserűség és gyűlölet mérgezi a lelkét. Az, hogy téged nem tud elfogadni, alapvetően arról szól, hogy magával nincs rendben, ezzel foglalkozni pedig nem a te dolgod. Drukkolok, hogy édesanyáddal is rendeződjenek a dolgok, de addig is tudd, hogy szebbé teszed a világot!

Csilla: 22528236_10213854227006831_108473615328222585_n.jpg

Dóri: Az ő gyengeségük és tudatlanságuk nem a te hibád. Önazonosnak lenni jó, még akkor is ha vannak, akik meg akarnak változtatni. Ne hagyd magad! 

Nyugati Fény: Minden emberi élet egyformán értékes és egyenrangú. Mindenkit a tettei és csakis a tettei minősítenek, nem pedig a veleszületett adottságai, amelyekről nem tehet. Nem véletlen, hogy minden világvallás az elfogadásra, a szeretetre, az emberi méltóság tiszteletére tanít. Meg fogod találni az életben azokat az embereket, akik számára ezek a dolgok evidenciák, és rengeteg öröm fog érni. Ehhez kíván neked sok kitartást: a Nyugati Fény teljes szerkesztősége 

Éva: Tudom, hogy a józan ész azt diktálja, hogy a családunkkal minden áron jóban kell lenni, milyen tré az, ha nem állok szóba az anyámmal, a testvéremmel… Szerintem ez egy bullshit. A társadalom nyomja ránk ezt is. Miért ne hagyhatnád ott azokat, akiktől csak fájdalmat kapsz?! Semmit nem kell eltűrni!

Hanna: A csaladot keszen kapjuk, a baratokat mi valasztjuk, nem vagy koteles turni a csaladi bullshitelest, engedd el oket, es olyan emberekkel vedd korul magad akik elfogadnak, megbecsulnek. A verbalis bantalamazas sokkal fajobb, es minden szo nyomot hagy maga utan. Te igy vagy tokeletes. 💪

Sarah: Ti vagytok a legbátrabbak!  es ezt azok tudjak a legjobban, akik bantanak szavakkal, cselekedetekkel.. mert ok felnek. Felnek a valtozastol, az ujtol. Ezekbol viszont erot kell meriteni es harcolni. Ne hagyd magad es sose add fel!!!!! 🙏

Nem tehetsz róla, tehetsz ellene: Akivel valami nincs rendben, az az, aki agyonverne egy másik embert csupán azért, amilyennek született. Veled vagyunk!Laura: Sajnálom. Fontos hogy lásd hogy nem Te vagy rossz hanem ők nem elég jók neked.Nóra: A pingvinek intelligensebbek a rokonainál, ők elfogadják a másságot. Gratulálni tudok nekik, hogy a röpképtelen madarak meghaladják felnőtt emberek érzelmi es értelmi szintjét, 2017-ben. Bármily fájdalmas, ők csak a rokonai, de nem a családja. Ne adja fel, keresse meg a sajátját! Nem feltétlen a vér teszi. Nincs egyedül, ha másoknak nem tud megfelelni, az nem az ő hibája. Magának feleljen meg és keresse a szeretetet, mert van. Neki is jár.

Eszter: Sajnálom,hogy így viselkedtek Veled. Mindenki úgy tökéletes, ahogy van így te is.

Adrienn: Miattad olyan sokszínű a világ, amilyennek én szeretem. Borzasztóan sajnálom, hogy nem látja ezt mindenki. Vedd körül magad azokkal, akik szeretnek. Ölelés.

Barbara: Sok-sok erőt, hogy tudd járni a magad útját 

Kata: Választott utad rengeteg (lelki) fejlődéssel jár. Aki bánt, nem tudja mit cselekszik. El tudod ezt fogadni? Próbáld megbocsátani ezt a nem tudást, még ha iszonyú embert próbáló is. Mindenki meg fogja tapasztalni azt, amit most képtelen elfogadni. Sajnálom a fájdalmadat, de nagyon tisztellek  Minden elsimul.

Hanna:  nagyon nagyon sajnálom. Te úgy vagy szuper, ahogy vagy. Mint már sokan írták előttem, ez a dolog egyáltalán nem rólad szól, még ha neked is mondják, hanem annak a saját magával szembeni kibékületlenségéről, aki ilyet mond.
És nagyon köszönöm, hogy megosztottad ezt a történetet, szerintem sokaknak segíthetsz vele. Nem vagy egyedül!!

Vera: Egy órája gondolkodom, hogy mivel kezdjem, hogy eljön az a pont, hogy nem szabad mással törődnöd, mint a lelked épségével, hogy az, aki ilyet mondott rólad, ráadásul az anyukádnak, az egy szomorú, szánnivaló, nem ép lélek. Hogy a legjobb, ami történhetett veled, az az előbújás, a titkoktól mentes, önazonos létezés. Aztán szerencsére addig tököltem, hogy lett egy csomó gyönyörű komment és pontosan ez a lényeg, ennél jobbat nem lehet mondani: sokkal több szeretet van a világban, mint sokszor, főleg az ilyen nehéz pillanatkoban gondolnánk. És ahogy jogod van annak lenni, aki vagy, úgy jogod van a szeretetet választani.

Emmet: Gondolkozom egy ideje, mi lenne a megfelelő mondat, mi emelhetne a napodon, mi lenne az, ami feledtetné veled a rosszat… Elsőre az jutott eszembe, hogy nem vagy egyedül, hisz nem vagy egyedül. Mondhatnák, hogy a barátok majd segítenek, persze mélyen úgyis mindenki tudja és belátja, hogy a családi kötelékek erősek. Mégis ha van valami, amit teljes szívemből kívánok az ez: merj nyugodtan szembe menni a normákkal. Azt tette Isten is. Szembe ment a természeti erőkkel és az emberekkel is, Jézust küldte értünk. A keresztig küldte, hogy bűneink eltörölje és közölje velünk: minden hajszálunk számon tartja és minden bárány számít. Téged is megajándékozott. Nem tudom milyen ajándékaid vannak, de bizonyosságom van arról, hogy van. A családod… nos, testközelből tudom milyen, ha meg akarnak verni, vagy halálod kívánják. Kérlek, el ne hidd nekik hogy szoknyát kéne hordanod és férjhez kéne menned.Ha muszáj nekik valamit mondanod, akkor mond el nekik, mennyire szereted őket és mondhatnak bármit nem haragszol rájuk. Imádkozó lélekkel kérd, hogy Isten segítsen rajtuk és tévképzeteiken. NEM VAGY EGYEDÜL! FONTOS VAGY ISTENNEK! Ha őt nem ismered, akkor én idegenként mondom neked: gyönyörű vagy és egy percig se felejtsd el mennyi áldást kaptál életedben. Ha ne adj Isten, nem ismernék a Bibliát küld el nekik ezt a cikket: http://kotoszo.blog.hu/2017/10/18/nincsenek_bibliai_nemi_szerepek “ha valamit megtudhatunk a Bibliából, akkor az az, hogy nincsenek bibliai nemi szerepek. Ugyanis Isten nem a nemünk alapján hív el bennünket, hanem a személyiségünk alapján. Isten nem azt nézi az életünkben, hogy mennyire tudunk megfelelni a társadalom elvárásainak, hanem hogy mit tudunk kihozni a saját képességeinkből.” Kívánom a körületted élő emberek ölelő kegyelmes szeretetét! Egy keresztény transz srác: Emmett

Dóri: RuPaul mondta egyszer, hogy a melegeknek megvan az a szerencséjük, hogy maguknak választhatnak családot. Biztos vagyok benne, hogy sok család befogadna a legnagyobb szeretettel, az enyém is. Tarts ki és találd meg a saját családodat! 

Mercédesz: Ne felejtsd el, hogy az idő lassan, de biztosan elmúlik és az emberek gondolatai a pozitív irányba változnak! Ha esetleg nem is, mindig emlékezz rá, mennyire jó és bátor férfi vagy, akit a rosszakaratú megjegyzések nem fognak teljes hatalmukba keríteni, mert a szeretet minden esetben felülemelkedik a rosszon! 

Lilla: ,,A gyűlölet mások problémája. Az, hogy neki problémája van velem, az nem az én problémán,hanem az övé.”

Franciska: Ne foglalkozz a rokonaiddal. Csak hidd el, hogy vannak olyan emberek, akik képesek téged feltétel nélkül szeretni. Ők azok, akik törekszenek arra, hogy megértsenek téged. A gondolataidat, érzelmeidet, vágyaidat stb. Ők biztos hogy nem fognak ítélkezni feletted. Hiszem, hogy néhányukkal szorosabb emberi kapcsolatot fogsz kialakítani ezután.

Márkus: Csak ismételni tudom az előttem szólókat. Nem szabad foglalkozni azokkal, akik tudatlanságból, értetlenségből, és érzelmi éretlenségből beszélnek. Személy szerint teljes mértékben melletted állok, lélekben (és ha szükségedvolna plusz egy beszélgetőtársra, akkor akár fizikailag is ), és sok erőt és kitartást kívánok. Önmagunknak lenni nem könnyű, de csak azokat a hangokat szabad észrevenni, melyek a fejlődésünket, és a boldogságunkat szorgalmazzák, azokat pedig akik lehúznak, ignorálni kell. Akkor is, ha ezek a családtagjaink. Szóval tényleg. Légy önmagad, és kitartást. És a legfontosabb: soha ne kérj bocsánatot azért, aki vagy!

Szilvia: Nemtudok belegondolni a helyzetetekbe. Nő vagyok annak születtem annak éreztem magam mindig és Anya lett belőlem ami nekem a legcsodálatosabb dolog a világon! S mint Anya próbálok pont ezért gondolkodni mert máshogyan nem megy. Sosem tudnám a gyerekemet eltaszítani magam mellől! Nincs az az ok! Nincs az a tett! Nincs az a szégyen folt ami miatt bántanám, ellökném,kitaszítanám szülöttemet! Mint Anya mondom neked hogy ne bánkódj! Tudom fáj,hisz nincs ami ennél jobban fájna de ha ez számit valamit ha az én gyermekem lennél én ugyanúgy szeretnélek, ugyanolyan büszke lennék rád mint gyermekemre és büszke lennék arra is hogy felmered vállani ezt a dolgot! Bátor vagy és tiszteletre méltó! S ha az én gyermekem lennél s elém álltál volna megöleltelek volna és fognám a kezed ebben a nehéz időben! Nemtudom ki vagy, nem ismerlek, de egy gyermek vagy aki most összetört! Nem az én gyermekem de Èn Anya vagyok s ha ez neked most segít remélem tudod, hogy fontos és értékes vagy! Ne add fel! Sok erőt neked a továbbiakban is!

Luca: Amit ők gondolnak rólad, az nem te vagy. Hazugság, bujkálás nélkül élni jó. Önmagad lenni, önmagaddá válni jó. Kitartás. Tudom, hogy ez most pokoli, de egy biztos: elmúlik.

Tünde: Kedves Ismeretlen! Nagyon sok kedves szó elhangzott már utt. Nem ismételném. Fontos, hogy tudd, nem vagy egyedül soha, hogy nem attól vagy értékes, hogy ők elismerik, hanem tőlük függetlenül. Kívánom, hogy nyitott, elfogadó emberekkel vedd körül magadat, akik szeretnek Téged, és melletted állnak.

Max: “Ma az egyik rokonom felhívta anyámat, és megfenyegetett rajta keresztül, hogy agyonvernek” – jelentsd fel. Halál komolyan mondom. ” A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezését jelenti, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A zaklatásnál ehhez célzat is társul: az elkövető a sértettet vagy rá tekintettel hozzátartozóját azért fenyegeti meg, hogy benne a félelem valóban ki is alakuljon. A tv. az általánoshoz képest szűkebb fenyegetés-fogalmat használ abban az értelemben, hogy csak a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekménnyel való megfenyegetést rendeli büntetni, azt azonban nem határozza meg, hogy alkalmazásában mely magatartások tekintendők ilyennek.”

Ildikó: Sose azt nezd mit, hanem ki mondja! Kifejezetten igaz ez a negativ kritikara, megjegyzesre, gyulolkodesre, furasra. Amit az emberek mondanak, sokkal inkabb bizonyitvany roluk, mint amirol/akirol ertekeznek. Hidd el, mindenki es Minden a helyere kerul idovel, csak Nagy levego, es elore 

Sophia: Kuldd a cimet, odamegyunk, ugy megverjuk aztan azt se tudja fiu e vagy lany, aztan kitagadjak ot is es legjobb baratok lesztek. (Ez a bunko de vicces valaszom) amugy, amit az elottem szoloak mondanak, yass yass yass. Fogadd el, hogy ok ilyenek, ennyire de ennyire korlatoltak, eros fajdalomtesttel, ne vard toluk, hogy szeressenek, mert keptelenek ra, aki masra ilyet mond, onmagat gyuloli. valakitol aki ennyire alacsony tudatossagi szinten van, attol olyan elvarni a szeretetet, mint haltol a fara maszast. Szeresd magad es sokan szeretnek  csokimoki

Anita: Légy erős! Megérdemled a szeretet, hogy Önmagadért szeressenek, feltételek nélkül. Ezt sose felejtsd el!

Kátya: Szia! A baratodnak uzennem, hogy soha, semmilyen korulmenyek kozott nem szabad magadat feladni, vagy a velemenyeden valtoztatni, a gondolataidat elhallgatni csak azert, hogy ezaltal masoknak kenyelmesebb legyen az elete. Nem hosszu ez az uzenet, de nem hiszem, hogy tobb magyarazatot igenyel. 🙂 Fel a fejjel, szeresd sajat magadat, a barataidat, a napsutest es az oktoberi joidot is, mert a borszasztoan rohado vilagban azert vannak csodas dolgok, amikert erdemes felkelni reggel es nevetve, kacagva, sohasem szegyenkezve elni az eletet. 💙💚💛💜❤

Regina: Nekem lehetsz az öcsém 

Imola: Én csak annyit írok neked (és másoknak, akik hasonló cipőben járnak), hogy hajrá!

Mesi: Kedves transznemű barátaim! Ti úgy vagytok normálisak, ahogy vagytok. Mindenkinek joga vagy úgy érezni, annak lenni aki akar. A transzneműség nem betegség. Remélem ezzel kapcsolatban az anyuka is be fogja látni, hogy bizonytalanságra semmi oka. Mi itt (és gondolom ezzel a többi kommentelő is egyetért) egységesen üzenjük neki, hogy az ő gyermeke egy ugyanolyan szeretnivaló emberi lény, mint bárki más. És én alig várom, hogy gyakorlatba helyezzem azt a tudást, amit megszereztem, mert benneteket is foglak védeni. Hatalmas nagy ölelés és puszi nektek, mi szeretünk benneteket!

Kornél: Én csak most olvastam a postot, de mindenképpen el szeretném mondani: Az legyél, aki vagy! Csak te számítasz és magadnak kell megfelelned! Nem vagy egyedül! Bár magam nem vagyok transznemű, egy meleg srácként mondom ezt. Akik valóban szeretnek, mindig szeretni fognak!

Györgyi: Sok szereteben legyen részed! Te így vagy TÖKÉLETES! 

Minmin: Üzenem a barátodnak, hogy van egy transznemű barátnőm, aki roma származású és az ő családja is nehezen dolgozta fel. Elsőnek nekünk is furcsa volt, de mindenben támogatjuk és mindenben mellette állunk a kezdetektől fogva, mert a legfontosabb az ő boldogsága. Szeretném, ha a barátod tudná, hogy mindenkinek van hely ebben a világban. Sajnos a rossz embereknek is. De a jók többen vannak.
Szóval kitartást kívánok és erőt és boldogságot, abból sokkal többet, mert megérdemli.
A legjobb életet kívánom neki. ❤ ❤ ❤ ❤ ❤ ❤ ❤ ❤ ❤ ❤ ❤ ❤ ❤ ❤ ❤ ❤ ❤ ❤ ❤
És Neked is, Noé, hogy így kiállsz mellette. ❤ ❤ ❤

Ani: A szeretet feltétel nélküli. Ami feltételes szeretet, az nem valódi szeretet, csak ÖNZÉS. Egyébként a srác rokona talán tökéletes? Milyen már az, hogy “csak akkor találkozok veled, ha ilyen és ilyen vagy”? A transzneműség nem választás kérdése. Ha szeretek valakit, akkor tökmindegy nekem, hogy minek érzi, identifikálja magát, szeretem azért, aki Ő. Akár lány, akár fiú. Akár ha nem tudja magát egy nem tagjaként sem azonosítani. Szerintem a barátod édesanyjának tényleg csak tele lett beszélve a feje: idősebb korosztály, régebben az ilyesmi téma tabunak számított, le volt tagadva, hogy egyáltalán létezik a transzneműség. Tanácsot adni nem tudok, nem is azért írtam, csak azért, hogy tudja a barátod, hogy sok ember van, akit nem érdekelnek a társadalmi nemek. Van, aki az EMBERT nézi. Fel a fejjel, kitartást! Foglalkozzon azokkal, akik mellette állnak, és támogatják! Sok sikert kívánok! ❤

Dorka: Gyönyörű ember vagy és mi mind melletted állunk, vigyázz magadra és maradj ilyen csodálatos, mint amilyen most vagy! ❤

Eszter: Kedves Idegen! nem ismerjuk egymast, es nem leven a helyedben, nem tudhatom, hogy milyen gondolatok kavaroghatnak most a fejedben.
De szeretnem,ha emlekeznel erre is: ugy vagy tokeletes, ahogy vagy! az emberek- meg ha csaladtagok is- tudatlansaga es elutasitasa nem a te hibad es foleg nem a te problemad, hanem az ovek. nem neked kell valtozni,hanem nekik. ha erre nem hajlandoak, ok veszitenek vele es nem te. az o vilaguk lesz sivarabb, mert te nem leszel reszese. az ember sajnos nem valasztja,h milyen csaladba szuletik, de valaszthatja , hogy egyes csaladtagokat kizar az eletebol. en azt mondom, az a fontos,hogy olyan emberek vegyenek korul, akik nem akarnak megvaltoztatni es ugy szeretnek,amilyen vagy. ha ezek az emberek nem , vagy tobbsegeben nem ver szerinti csaladtagok, nem szamit. van ugy,hogy a baratok, akikkel kozos az ertekrend es kolcsonos az elfogadas tobbet ernek az eletben, mint a ver es a dns.
ne engedd, hogy ezek az emberek, akar csaladtagok akar nem megmergezzek az eleted, mert az a tied es jogod van boldogsagban leelni ugy,ahogy az neked tetszik. akinek meg ez nem tetszik,annak meg mutasd az ajtot !
udvozlettel, eszter

Dóra: Elhiszem, hogy borzasztoan faj, de az szeret igazabol, aki mindenhogy szeret! Probald meg azokkal az emberekkel korbevenni magad, akik tamogatnak es jobba teszik a napod! Nehez az elszakadas, de minden egyes nemmel magadra mondasz igent! Csak olyanokkal kell tartanod a kapcsolatot akik boldogga tesznek es elorebb visznek az eletben, hozzajarulnak a fejlodesedhez. Kesz ennyi. Csodas vagy!!

Orsolya: Szia! A barátodnak üzenem, hogy vele vagyok és nagyon bátor dolog volt, hogy vállalni merte magát!Sok kitartást és erőt kívánok neki! 😊

Andi: Szia! Elképzelni sem tudom, milyen lehet Neked, hálás vagyok, amiért női testbe, női lélekkel és tudattal születtem erre az életre. De azt tudom, hogy kitaszítottnak érezni magad nagyon nehéz lehet. Kérj segítséget, ne egyedül próbálj ezzel megbirkózni. Keress nyitott és elfogadó közösséget, és ha teheted, zárd ki azokat az életedből, akik túl ostobák ahhoz, hogy elfogadjanak olyannak, amilyen vagy. Leld meg a békédet, ezt kívánom tiszta szívből!

Kata: Szia te nagyszívű, kedves fickó! Nincs nehezebb annál, amikor a családunktól nem kapjuk meg az elfogadást, a támogatást, amire szükségünk lenne. De azt mondják, az élet a barátainkkal kárpótol minket a rokonainkért. Találd meg azokat az embereket, akik látják, milyen csodálatos vagy, akik kiállnak melletted, velük könnyebb lesz elfogadni az elfogadhatatlant. Én hiszem, tudom, hogy sokan vannak ilyenek. Nem vagy egyedül.

Hilda: Üdv, Noébarátja!
Az élet néha úgy hozza, hogy nem azok az emberek a családod, akik “papíron”.
Jó pocsék dolog ez. DE tudd, hogy vannak olyan emberek, akiknek te nem az a maszk, az a mások által elképzelt valaki vagy, hanem – te. Úgy, ahogy vagy. Mindenestül.
Bízom benne, hogy megtalálod ezt a szívvel-lélekkel családot! Egy családtagod máris van: Noé.
Tudom, nehéz, de ne add fel! Az légy, aki vagy, érezd jól magad…ezt kívánom neked.

Bresalio: A transzfóbiának két szintje van: az egyik simán csak tudatlanságból ered, míg a másik, súlyosabb formája, ideológiai meggyőződésből táplálkozik.

Jelen társadalomban a transzneműséget hatalmas tudatlanság övezi,… az emberek többsége nem is hallott még transzneműségről,… vagy ha hallott is, nem közvetlenül, hanem a média által terjesztett sztereotip kép alapján szerezte róla az infóit. Így rengeteg tévképzet és értetlenség él a fejekben erről a jelenségről. Minden transzneműről elmondható, h a legtöbb ismerősének ő az első transznemű, akit személyesen ismer — így sokan ránk is öntik ezeket a tévképzeteket, a fogalomzavart, megértési hiányosságokat. Ezek között olyan megnyilvánulások is lehetnek, amik nekünk transzfóbnak hatnak. — De, a tudás növelhető; így, ha a tudatlanság nem társul rosszindulattal (meggyőződéses el-nem-fogadással), akkor az illető idővel (és erőforrás-befektetéssel) fejleszthető.

Az ideológiai meggyőződéses transzfóbia azért sokkal súlyosabb eset, mert az gyakorlatilag nem fejleszthető. Az illető szabadon választhatott, h milyen értékrendet tesz magáévá; ő teljes meggyőződéssel a transzfóbiát választotta, míg ugyanolyan erővel az ellenkezőjét is választhatta volna — azért tett így, mert ez következik a belsejéből. Lehet, h elméletileg az ilyen ember is megváltoztatható lenne,… de az annyi rengeteg időt és energiát — és konfrontációt — igényelne, amire senkinek nincsenek erőforrásai. És ezek az erőforrások ezer előrevivőbb és “gazdaságosabb” módon felhasználhatóak: nem is érné meg ezt az árat egyetlen transzfób ember normális útra terelése. (Ha egyáltalán elérnéd a célodat, és — a konfrontációk, megalázások miatt — nem te rokkannál lelkileg bele.)

Nos, akik az üzenetben foglalt dolgokat mondanak, azok nyilvánvalóan ideológiai meggyőződéses transzfóbok — a halálos fenyegetéssel még annak is szélsőséges esetei. (Ez az elem egyébként önmagában is elfogadhatatlan — eszerint nem a transzfóbia az egyetlen emberellenes vonásuk, de még az életet sem tisztelik.) A konkrét mondatok, megnyilvánulások csak a jéghegy csúcsa, csak a tünet — a probléma valójában az ALAPÉRTÉKEIK szintjén van: abban, h milyen alapvetések mentén gondolkodnak az EMBERRŐL. A transzneműekhez való hozzáállásuk ennek a konzisztens (emberellenes) értékrendnek egy tematikus vetülete.

Aki ilyen mélyről jövően és szélsőségesen emberellenes, az sztem messze felül van a menthetőségen. Nekik ez az értékrend már LÉNYEGÜKKÉ vált. Nem tudod a bennük rejlő jónál fogva kihúzni őket ebből, rávilágítva előttük arra, h ez összeegyeztethetetlen a (bennük is meglevő) jóval; mert ez az emberellenes értékrend olyannyira átvette bennük az irányítást, h már áthatotta mindenüket, és már elölte bennük a valódi jót (azt egy hamis “jóság”-ideállal helyettesítve).

Külön fájdalmas, ha az ember a saját családja, rokonai körében találkozik ezzel… Mert hozzád közel állóakról derül ki az elvetemültség, akikkel közös emlékeitek vannak stb., így neked sem közömbösek,… és akikről úgy tudod, h (az általános, alapjáratú embertársi szereteten túl) téged személyesen külön szeretniük kéne. De, mivel megváltozni nem fognak, muszáj valahogy feldolgozni ezt. Ebben az esetben azzal sérülsz kevesebbet, ha szembenézel a valósággal és annak fényében cselekszel (ahelyett, h az ideáljaid fényében cselekednél, abban reménykedve, h majd annak megfelelővé változik a helyzet).

Sztem ez ellen azzal lehet lelkileg védekezni, ha mind lelkileg, mind a tettek terén, lehúzol minden redőnyt; elhatárolódsz tőlük, és akként kezeled őket, amik: ellenségek. Itt fölösleges minden kétely arra nézve, h “rosszul érted” vagy “túlreagálod” a dolgokat; fölösleges minden “türelmi idő” (mert nem fognak változni!); sajnos nyilvánvaló és egyértelmű a felállás. Minden közeledési próbálkozással, minden nyitva hagyott lelki kapuval csak egy sebzési céltáblaként tolnád oda magad nekik (illetve az életnek).

Itt megbocsátásnak sincs értelmezhetősége: megbocsátani csak olyankor értelmes dolog, ha reálisan feltételezheted, h az illető MEGBÁNTA a tettét, és ha ismét olyan helyzetbe kerülne, nem úgy cselekedne. Megbocsátható az egyszeri kihágás (pl. hirtelen felindulásból), vagy ha valaki szakít a régi értékrendjével és elhatározza, h ezentúl jó lesz,… de itt nem ezzel állunk szemben, hanem egy meggyőződésesen választott értékrend tudatos és következetes képviseletével.

Nehéz és fájdalmas a tudat, h vannak a világban ilyenek. De ez sajnos része az életnek… Nem tehetünk mást, mint h kialakítjuk a leghatékonyabb mechanizmusokat ellenük, önmagunk védelmére.

Eddig is tudtad, h vannak ilyen emberek, és eddig is megbirkóztál ezzel a tudattal. Csak eddig arctalan, absztrakt fogalomként ismerted őket. — Most arcot nyertek a rokonok személyében; kezdetben fájdalmas szembesülni azzal, h ŐK is oda tartoznak — de ha eltávolítod őket magadtól, és már nem “ők!”-ként gondolsz rájuk, hanem csak “bizonyos emberek”-ként, akkor valójában mi változott? Csak annyi, h most már a transzfób tábor néhány képviselőjét arcról/névről is ismered.

Akik ellenségnek bizonyulnak, azokat jobb explicite megnevezni ellenségként. Ekkor magadban is tiszta lesz a felállás, jobban meg fogod húzni a határaidat, és nem vársz majd tőlük jobbat, mint ami reálisan rejlik bennük. És erősítsd magad a tudattal, h vannak barátok is, akikkel (ha néha csak virtuálisan is, de) egy hajóban evezel.

Ezzel a hozzáállással sztem könnyebb megbirkózni az ellenségekkel — kihúzni magadat az ármányaik hatása alól, illetve, akár, legyőzni őket.

Verus: Kedves Ismeretlen srác! Fantasztikusan bátor vagy, legyél büszke magadra! Tudom, hogy az egyik legfájdalmasabb dolog, hogy onnan kapunk elutasítást, ahonnan elfogadást és szeretetet várnánk. Mert ez lenne a természetes. A hiba viszont nem benned van. Szerintem nem vagy igazán más: arra vágysz, hogy önmagad legyél, és így szeressenek…mint mindenki! És ezt meg is érdemled! Az, hogy bizonyos korlátolt emberek (akik történetesen a rokonaid) ezt nem tudják neked megadni, nem téged minősít, hanem őket! Fel a fejjel! ❤

Lucia: Noé ex-szomszédja vagyok és virtuálisan felajánlom a vállamat, ha ki akarod sírni magad, de utána fejjel fel! Amit én gondolok és ahogyan élem az életemet: rokonainkat nem választjuk meg, úgy kapjuk készen, ha netán valaki méltatlannak bizonyul a szeretetre, nem szabad rá pazarolni, add annak aki viszonozza. Igen fáj, de vagy idővel enyhülnek és változnak, vagy kikerülnek az életünkből, de rövid az élet, hogy mások miatt szenvedjünk.

Kispolszki: Szia kedves Ismeretlen! Nem vagyok ugyan se meleg, se transz, de AZT egészen pontosan tudom, milyen rossz, amikor kiutál a családod azért, mert olyan vagy, amilyen vagy. Azért csak nyugi! A családunkat ugyan nem választhatjuk meg, de szerencsére a barátainkat már igen! Méghozzá egy csomó csodálatos ember közül 🙂
Szóval fel a fejjel!

Tamás: Szia! Csak annyit kívánok, hogy a barátod tartson ki a nehézségek ellenére. Transzneműként sajnos sok igazságtalanságot kell túlélnünk, de mindig van esély a győzelemre. Az én mottóm, amivel sikerült ép ésszel kibírnom a családomat, az az, hogy bármi is történjék, a végén mindig ÉN győzöm. Ami ennyire fontos számunkra, a személyünk, a nemi identitásunk, azért mindig kell küzdeni. Csak áldozatokkal, kockázatvállalással lehetséges a nyerés is, de megéri, hisz egy életünk van. Hiszem, hogy a barátod is győzni fog, és hogy ismeretlenül bár, de támogatják mások is a küzdelemben. Thomas

Zsuzsi: Kedves Noé, a Barátodnak: “Jónak lenni annyi, mint harmóniában lenni önmagunkkal.” Oscar Wilde
Hogyan máshogy lehetnél jó ember, ha nem lennél önmagad? Eljön majd az a nap is, amikor mindez, ami most történik veled egy olyan történet kezdete lesz, ami a boldogságodhoz vezetett.
De addig is, ha fáj, ha bánt valami erősen kapaszkodj azokba, akik szeretnek! És hidd el, ahogy telik majd az idő, egyre többen lesznek, akik ismernek és szeretnek téged. Ha valaki elutasító veled, fogadd el, hogy ő ilyen, így gondolkodik. tarts egy kicsit nagyobb távolságot, de ne távolodj el tőle. Fogadd el, hogy ő más. Ugye, milyen nehéz ez? A te életedben ő a “más”. Hogyan is tudna elfogadni téged, ha te sem tudod elfogadni azt, amit ő még nem tud, mert neki nincs meg hozzá, ami már nekünk megvan?
Sokan vagyunk és egyre többen leszünk, akik tudják, nem a színed, a vallásod, a nemed, a külsőd számít, nem az a fontos, hogy kit szeretsz. Az a fontos, hogy tudod e ki vagy te, és miért vagy ezen a világon! Hidd el, minden rendben lesz! Mint mindenkivel ezen a bolygón történnek majd veled is jó, meg rossz dolgok, izgalmas és unalmas sztorik. Tudod miért? Mert ugyan olyan vagy, mint mindenki! Se jobb, se rosszabb. Így aztán te is meg fogod találni a helyed. 🙂
Zsuzsi

Anna: Üzenem neki, hogy kitartás! a családját ugyan nem választhatja meg, de a barátait igen és úgy tűnik, ők nagyon szeretik. Remélem anyukája idővel erősebb lesz és belátja, hogy a rokonokban van a hiba, addig pedig próbálja meg nem feladni. Érték vagy ❤

Anyuci09: 😦 Van egy kisfiam és bár még nincs 2 éves, már valaki megkérdezte, hogy mit szólnék hozzá ha pl homoszexuális lenne. Meglepődött az illető a válaszomon. Ha a fiam elém állna és bevallaná, hogy ő más, 100%-van mellette lennék és mindenben támogatnám. Ő az én gyermekem. Akit feltétlenül szeretek tiszta teljes szívemből. Ha valaki emiatt bántaná, az azzal aláírná a saját halálos ítéletét, ezt garantálom. Nagyon sajnálom, hogy a srác édesanyja nem így gondolkozik és nem így cselekszik 😦 ha én lennék az anyukája nem érné őt ennyi borzalom. Ezeket a támogató hozzászólásokat az anyukája is elolvashatná, hátha sikerülne megértenie, hogy a méhének gyümölcse most min megy keresztül és neki segítenie kellene. Senki sem tehet arról, hogy milyennek született, de ha nem lehet igazán önmaga az ember, ha nem adhatja ki magát, az nagyon rossz élet. Rákényszerít a társadalom egy része egy szerepet, ami nem neki való, amit nem akar eljátszani, amit nem neki írtak, csupán azért, mert nem értik meg azt, aki más, nem tudják elfogadni ezt és elnyomják. Ezt nem lenne szabad. Ahogy én nem tudom megérteni, hogy miért ítélik el egymást az emberek. Fáj ez a rengeteg rosszindulat, erőszak, stb. A lelkemnek. Én támogatom a másokat. 💓💓💓

M: Kedves Noé, Kérlek add át az üzenetemet a barátodnak. Úgy tökéletes, ahogy van. Gondolom elege van már abból, hogy azt mondják neki, ne foglalkozzon mások véleményével. Ezt akkor a legnehezebb megtenni, ha az illető családtag. Ebből is látszik, hogy a vér nem tesz senkit családdá. Emiatt inkább azt üzenem, hogy merítsen erőt a kritikákból. Én tudom, hogy a jó emberek végül boldogok lesznek, a rosszak pedig elnyerik a büntetésüket. Vagy így, vagy úgy, de rossz lesz nekik. Én mindig erre gondolok, amikor valaki bánt. Szóval Kedves Barát, akárki vagy, akárhol vagy, én látatlanban is Szeretlek téged, azért aki vagy 🙂

Tamara: Szia! Ismeretlenul irok neked! Nagyon sajnalom a veled tortenteket! Mi teljesen maskepp allunk a dologhoz!
A csaladdal mindenkinek akad gondja. Van ahol alkoholizmus van, akad ahol csak beleszologatas az eletbe, unokak nevelesebe. Tapasztalatom szerint, egy kor utan mar nem valtozik az ember. Inkabb jobb tavol toluk.
Van transz ismerosom, nagyon intelligens es cuki ember!
Bar kulfoldon elek es ritkan latogatok haza, de tavolrol olellek es sok baratot kivanok neked! Tamara

Lyona: Akárhol is vagy most éppen, sokan vagyunk, akik látatlanul is szeretünk és elfogadunk téged. Bár sosem beszéltünk egy szót sem, biztos vagyok benne, hogy ha leülnél velem szemben egy csésze kávéval vagy teával, órákig tudnánk beszélgetni, talán mert te is szereted a macskákat. Vagy a teknősöket. Vagy mert imádsz olvasni. Vagy mert van *az az egy* kaja, amit istenien tudsz megfőzni. Vagy… vagy csak mert biztos te is éltél már át sikítva ugrálósan boldog perceket (bár lehet, te pont nem így örülsz, csak csendben,fülig érő szájjal, ki tudja?) és mert te is késted már le a buszt, áztál rommá esőben, hagytad el a kedvenc pulcsid, satöbbi, satöbbi, satöbbi. Te is EMBER vagy, és mint ilyen, érdekes, értékes.
Keep going… gondolunk rád sokan. (Mi, Emberek a világban.)
A.

Kadar E.: Szép napot!! Van szerencsém ismerni a fiatal embert,és itt kiemelném a szerencse szót!Hihetetlen,hogy a XXI.században kitaszítunk embereket azért,mert nem a társadalmi “normáknak” megfelelő ahogyan kinéz,ahogyan gondolkodik!!A legfontosabb szerintem,a család eltaszítása,amit nem tudok és bevallom, nem is akarok megérteni!Ha már nem bírom elviselni a társaságát,akkor segítek neki kiszakadni a környezetből,tehát lehetőséget adok az újrakezdésre!! Ő ezt a segítséget nagyon megérdemli,és hihetetlen szeretettel meg is hálálja!!

Andrea: Mindenki egyedi és különleges. Te is az vagy.
Fedezd fel azokat a tulajdonságokat, egyedi tehetséget, ami a transznemüséged mellett illetve azon túl is kiemel a tömegből. Biztosan van olyasmi ami érdekel, amiben sikeres tudsz lenni. Nagyon sok kitartást kivánok hozzá.

Hajnalka: Huhh, nem is tudom mit írjak…nincsen ilyen ismerősöm, így csak mint teljesen kívülálló tudok ehhez hozzászólni. Írnám, hogy tudom milyen ez, nem lesz semmi baj, és a szokásos klisék. De nem tudom milyen ez, mennyi mindenen mentél keresztül, és sajnos az “átlag”(?) nem is tudja. A rokonaidból valószínűleg a tudatlanság és az ebből adódó frusztráltság beszél-ami természetesen nem jogosítja fel őket ilyen viselkedésre. Most jöttem rá, hogy nem is neked, inkább Anyukádnak szeretnék üzenni (nem hiszem, hogy elolvassa majd, de azért remélem): Tisztelt Hölgyem! A gyermeke egy igazi harcos, sok olyan dolgot vitt végbe-és minden nap, folyamatosan- és olyan dolgokkal néz szembe, amivel nekünk nem kellett soha. Valószínűleg nem is tudnák a felét sem végigcsinálni ennek, ahogyan sok transz ember sem: ők szörnyen szenvednek, nem egy közülük öngyilkos lett. Örüljön, hogy van egy egészséges, ÉLŐ gyermeke, akiben rengeteg bátorság és kitartás van, aminek csak a feléért is a legtöbb ember összetenné a kezét. A gyereke egészséges, él, boldog-ha pillanatnyilag nem is, de tesz érte-, nem ez minden anya legnagyobb vágya és öröme? Remélem-gondolom, hogy Önnek is az. Kérem, becsülje ezt meg, és segítsen neki továbbra is, hogy ez így maradjon, hogy teljes életet élhessen. Hiszen egy szülőnek ennek kell lennie a legfontosabbnak! Személy szerint BÁRKI, aki olyat mondana a gyerekemre, mint az Ön rokonaik, pláne, hogy miért nem lett öngyilkos…nos kő kövön nem maradna, és enyhén fejeztem ki magam. Persze ez vérmérséklet függő, de a kapcsolatot mindenképp véglegesen megszakítanám velük. (Most kérdeztem körbe: az én anyám, barátaim ugyanezen az állásponton vannak) Ha Ön is dühös emiatt, azt ne a gyerekén vezesse le, hanem azokon a “kedves” embereken, akik ennyire korlátoltak és végtelenül rosszindulatúak, hogy egy ártatlan ember halálát kívánják. Hogyan tudja ezt megbocsátani nekik? Hogyan fogadhatja el az elfogadhatatlant?! Az anya feladata óvni, védeni a gyerekét bárkitől, aki támadja. Tudja, van az a mondás, hogy “ha a gyerekem gyilkos lenne, is védeném, szeretném, mert a gyerekem”. A maga gyereke jó ember, semmit sem követett el, miért nem tesz hát Ön is így?! Ne váljon olyanná, mint a gyűlölet hajtotta birka népség. A gyerekének szüksége van magára, a szeretetére, támogatására, ne hagyja cserben, kérem. Vagy Maga sem jobb azoknál a bizonyos rokonoknál.”

Dani: Kedves Jó Barát! Nem transzneműség miatt, de nekem is kijutott egy (bár jóval kisebb) adag a családból kitaszítottság érzéséből. Egy problémám miatt, amiről nem tehetek. Nagyon szörnyű volt. Gondolom most neked ilyen. Szörnyű.
Remélem, hogy minél előbb jobbra fordul majd a helyzeted!
Szeretném, hogy tudd, szerintem minden rendben van azzal, hogy transznemű vagy! Kívánom, hogy a családod is mielőbb így lássa, és észrevegyék, hogy milyen értékes ember vagy! Sok erőt és kitartást! Dani

Attila: Szia, kérlek add át a barátodnak az üdvözletem és bátorításomat. Átlagos heteroként is végigszorongtam a kamasz éveimet. El sem tudom képzelni, Te min mehetsz keresztül, nagyon sok erőt és bátorságot szeretnék kívánni Neked. Nem vagy bűnös és nem hozol szégyent senkire. És ha képes vagy, ne gyűlölj és maradj nyitott olyanokkal is, akiket egyáltalán nem értesz. Pl. a rokonaiddal:) Üdv
Attila

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s