A 78. napon

Elég nehéz szavakba öntenem, hogy milyen csalódottság, düh és szomorúság van bennem, de úgy érzem, hogy ez is egy fontos része a tranzíciómnak, ezért megpróbálom elmesélni.

Lássuk először a tényeket:

  • 2016 januárjában elhatároztam, hogy belevágok a tranzícióba
  • 2016 január és október között minden létező információt felkutattam és elolvastam arról, hogyan kellene is ezt csinálni
  • 2016 novemberében elkezdtem beszerezni a szükséges papírokat
  • 4 hónappal később, 2016 márciusára megvolt mind a 3 szakvéleményem (nőgyógyászati, pszichológiai, pszichiátriai)
  • 2017. március 8-án beadtam a név- és nemváltoztatási kérelmem
  • 2017. március 22-én kaptam a Kormányhivataltól egy levelet, hogy beérkezett hozzájuk a kérelmem, és tájékoztatnak, hogy továbbították az EMMI illetékes főosztályára, akik majd elbírálják és meghozzák a döntést az ügyemmel kapcsolatban

Ezután, ami történt azt elég könnyű összefoglalnom. Valahogy úgy hangzana: a nagy büdös semmi.

Hivatalosan egy ilyen ügy intézésének 30 napba bele kellene férnie. Mindennel együtt. Persze akkor, ha rendben vannak a papírok. De mivel úgy voltam vele, hogy szerintem nem sok ember töltött ennyi hónapot azzal, hogy minden papírja megfelelő legyen, ezzel aztán tényleg nem lehet gond. Naivan, de azért bíztam ebben a 30 napban, valahol nagyon nagyon mélyen.

Körülbelül egy hónapja (április közepén) miután még mindig nem történt az égvilágon semmi, megkértem egy ismerősömet, aki az OEP-nél dolgozik, hogy, ha teheti kérdezzen utána az EMMI-nél, hogy áll az ügyem. Mivel egy nagyon kedves és segítőkész lányról beszélünk, felkutatta nekem az ügyintézőt, akitől telefonos egyeztetésükkor a következőt tudta meg: a beadott pszichológiai és pszichiátriai szakvéleményem nem megfelelő, nem fogják elfogadni, újra kell csináltatnom mind a kettőt.

Állítása szerint a papíron szereplő BNO kód nem helyes, továbbá szerinte az, hogy mindkét orvos azt írta, hogy a “Transznemű kliens, a név- és nemváltoztatásnak orvosszakmai szempontból ellenjavallata nincsen” nem elég, azt kellett volna odaírni, hogy számomra transzneműként csak ez az egyetlen megoldás, ami az életminőségemet javíthatja. Mert mégis mit hisz, mi lenne még megoldás? Forró fürdő? Reparatív terápia? Mi a büdös franc, de komolyan?!

Amikor ezt meghallottam kis híján összeomlottam. Mielőtt beadtam a papírjaimat, kábé egy 1 éven keresztül elolvastam a létező összes fórumot, beszéltem korábbi sorstársakkal, belsősökkel, külsősökkel, hogy milyen papírokat kell beszerezni, hova kell küldeni, azokon minek kell rajta lennie, mire figyeljek, melyik orvoshoz menjek, mi a tuti, megtettem mindent, mindent, hogy a szakvéleményeken szereplő összes betű, mondat, pecsét helyes legyen.

Hozzáteszem, hogy a Kormányhivatal honlapján feketén fehéren fent van az összes elvárás, hogy egy ilyen kérvénynek milyen elvárásoknak kell megfelelnie. Itt el lehet olvasni. Minden pontját teljesítettem.

Akkor az ügyintéző telefonon azt mondta az ismerősömnek, hogy vissza fogja küldeni a Kormányhivatalnak hiánypótlásra az ügyem, akik majd értesítenek engem, hogy mind a két szakvéleményem újra kell csináltatnom. Mert amúgy ez így működik, az EMMI közvetlenül nem is kommunikál velem, hanem csak a Kormányhivatallal, aki aztán velem, nehogy már túl gyors és egyszerű legyen a dolog.

Miután magamhoz tértem ebből a kisebb lelki összeomlásból, úgy voltam vele, nem tétlenkedem addig sem, míg kipostázzák a papírt, újra felkerestem a pszichológust és a pszichiátert, hogy új papírt kérjek tőlük az ügyintéző számára már megfelelő kóddal és mondattal. Ezt elég rövid idő alatt teljesítettem is. Azóta már csak várom, hogy végre megérkezzen a papír a hiánypótlásról, hogy postafordultával már adhassam is fel nekik az új szakvéleményeimet, és aztán ők is és én is boldogan élhessük tovább az életünket.

Egy hónap telt el. És semmi. A postaládámba nem jött semmilyen hivatalos levél.

Jól van, gondoltam optimistán, biztos már a Kormányhivatalnál van a levél, csak még nem postázták vagy valami ilyesmi. Tegnap felhívtam őket. Az ügyintéző nagyon kedves volt, “Aha, látom Ön Noé szeretne lenni, ugye? Milyen szép név…” mondta, majd kért, hogy várjak, megnézi. “Aha, látom igen… hááát… ” – kezdett neki, kedves, megértő hangon.

Tájékoztatott, hogy nincs a náluk hiánypótlási kérelem. Semmi. Egy hónap telt el és az EMMI még el sem indította a hiánypótlást, miközben már egy hónapja tudják, hogy a mondvacsinált, idióta indokaik miatt nem fogják elfogadni a szakvéleményeimet. Egy hónap. Harminc nap. Pontosan ennyi időnek kellene lennie az egész eljárásnak, ha minden rendben van. Én most tartok a 78. napnál.

Tényleg nehéz szavakba öntenem, hogy milyen érzések kavarognak most bennem. Kiszolgáltatottság. Düh. Szomorúság. Csalódottság. Tehetetlenség.

Nem tudom, hogy mit kellene még tennem, nem tudom, hogyan lehetne ezt az egészet intézni. Egy normális országban nem szabadna annak megtörténnie, hogy hónapokon keresztül húzzák az ügyem, nem tájékoztatnak, előre le nem fektetett szabályokra hivatkozva visszadobják a papírom. Vagyis csak telefonban fenyegetőznek, mert odáig még el sem jutunk, hogy visszadobják, és esélyt adjanak rá, hogy megfeleljek az időközben születő új feltételeiknek. Nem, ilyen nem szabadna, hogy megtörténjen. És tudjátok, hogy mit érzek? Hogy egy jelentéktelen porszem vagyok a nagy bürokratikus gépezetben, akit hol ide, hol oda fújkálnak, de annyira igazából nem is érdekli őket, hogy éppen merre szálldosok. És ennél nyomorultabb érzést, amikor életem legfontosabb döntéséről van szó, hát azt kell hogy mondjam, most nem nagyon tudok elképzelni.

Úgyhogy most csak számolom a napokat. 78 nap, mindjárt 79, aztán már 80, az már kerek is. És szép szám. A 264-et is szeretem. Remélem, azért azt már nem kell megvárnom.

A 78. napon” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Visszajelzés: A 275. napon

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s